Zajos hétvége

Hát igen zajos hétvégét sikerült összehoznom.
De nem hanganyagilag. Hanem ISO-ügyileg. Ugyanis a hétvégén 400as ISO alatt kb ha 10 képet lőttem. Ha hiszed, ha nem Kedves Olvasó, ennek meg volt az oka.

Az úgy kezdődött, hogy szombatra Ritával megbeszéltünk 2 igen érdekes sportfotós eseményt is. Az első egy újabb amerikaifoci meccs volt, Rita meg is jegyezte, hogy lassan offical american football photografer-ek leszünk :) . Elég kevés fény volt, sőt inkább nem is volt, de szerencsénkre legalább nem esett, és az idő is enyhébb volt mint pénteken... bár bevallom, a meccs végéről már eljöttünk, mert elkezdett csöpögni az eső.

És dolgunk is volt...

Merthogy kitaláltam, hogy dejó lenne vízilabdát is fotózni, mert az dejó, és mert 11 évig pólóztam is, egyenesen szégyen, hogy nem voltam még géppel meccsen. Úgyhogy kinéztem egy korrekt két meccses eseményt szombat délutánra, pont időben ahhoz, hogy odaérjünk az amcsifociról (minhta nekünk lett volna megszervezve)...

Egy kis műanyagot magunkhoz vettünk a Jászai téren található gyorsétteremben, és utána, átkelve a Margit hídon, ami megjegyzem sehol nem tart, pikkpakk ott voltunk az általam hőn szeretett Hajósban. (ahol a Rita még sose volt, ugyhogy már ezért is megérte).

Én kis naív azt hittem, hogy, hú, a Hajós fedett olyan jól ki van világítva, mindig hunyorogtam a meccseken, ISO 320nál feljebb nem is kell majd néznem. Na egy értelmes záridőhöz (1/320, 1/250) sajnos csúnyán az 1000-1250-es érzékenységeket kellett igénybe vennem, bár kacsintgattam az 1600-2000 felé, de az én D80-am azt nem annyira szeresse.... De azért készült pár szerintem értékelhető kép, mentségemre legyen mondva az első alkalom...

ez itten egy pattintott lövésből kapufa, ha valaki nem látná át....

Mellesleg lőttem pár képet a Rita D90-e és az én sigmám párosításával, és rájöttem, hogy kiborítóan jó a D90 zaja, ISO2000-en. Ugyanis ott már nagyon korrekt fényt kaptam 2.8-on, 1/400, 1/500-on. Valami isteni az a gép. Meg a sorozata is...hmm.. Nade erről ennyit, meg ne sértődjön az én kis drágám...

Vasárnap a képfeldolgozás közben kaptam egy infót, hogy egy kedves ismerősöm (kézilabda) csapata játszik a gödiek ellen, 3tól, tőlünk két percre. Úgyhogy, megbékélve az ISO 1000-1250 adta zajjal, elindultam a meccsre. Szerencsére a gödi ''Aréna'' remekül ki van világítva, és a nap is besütött, úgyhogy 1/400-al (néha nap nélkül 1/320-al) tudtam végigfotózni a meccset. Azaz küzdeni 2-3 értelmes fotóért, merthogy a vízilabdánál talán csak a kézilabda a gyorsabb, és a nehezebben követhető, így nézőkén át.... lehet, hogy ez a nézetem majd egy jégkorong meccs után megváltozik, de addig tartom. Szóval igyekeztem, beállítást keresgéltem és a második félidő végére rá is jöttem, mit s hogy érdemes csinálni... majd legközelebb remélem jobb lesz. De nem szörnyedtem el annyira a képek láttán, úgyhogy lesz merszem máskor is menni.

Ja, és végül a hétvége tanulsága : Ne félj a magas ISO-tól, csak szűrj sok zajt a RAW-on, és utána nézdd minél kisebben a képet! :)