Úgy tűnik, én ezt a blogolást valahogy máshogy művelem, mint illene. Nem minden napra jut egy-egy bejegyzés, hanem mikor rámjön, elárasztalak 2-3 posttal rögtön. Remélem nem haragszol meg ezért.
A hétvégére kölcsön kaptam egy
Tamron AF 17-50mm f/2.8 SP XR Di II LD Aspherical [IF]
(elég korrekt neve van, nem?) objektívet, kedves Gergő barátomtól.
A történet érdekessége, hogy ő egy Pentaxos kolléga (volt még akkor, most már megvan mindene, hogy teljes értékű Nikonosnak nevezhesse magát), és mikor kölcsönadta nekem ezt a bizonyos lencsét, akkor még semmi más Nikon eszköze nem volt, csak ez. Olyan gombhoz a kabátot típusú eset. Na mindegy. A lényeg, hogy nagyon nagy szükségem volt a hétvégén egy fényerős nagylátóra, vagy alapzoomra, mert az mvlsz.hu-nak mentem fotózni a Theodora Magyar Kupa elődöntőket, és a döntőt szombat-vasárnap. És hát legalább vasárnapra kellett egy ilyen lencse, mert hát ciki egy kicsit az ünneplős csapatképet teleobjektívvel készíteni (azzal együtt, hogy lehetetlen is). Szóval Gergő rendszerváltása pont kapóra jött.
Az objektív mindent tudott, ami nekem kellett, így tökéletesen meg voltam vele elégedve, el is készültek a csoportképek, sőt, még egy panorámát is csináltam vele, kézből, az uszodáról.
kattintásra a kép megnő
Előre szólok, Kedves Olvasó, hogy ez nem egy komoly, torzulás és CA mérős post lesz, ha arra van szükséged, rengeteget találsz a neten, ugyanis elég elterjed lencse ez a Tamron. Én most csak a saját nézeteimet fogom Veled megosztani.
Ami elsőre feltűnt, hogy korrekt súlya van, nem nehéz, nem könnyű, olyan pont jó. Van rajta egy Lock kapcsoló, ami 17mm-es állásban rögzíti a zoomot, állítólag ez azért jó, hogy
szállítás közben ne csúszkáljon. Nem tudom, hogy lenne e erre esély, elég szoros a gyűrűje az obinak. Ami szerintem jó.
Amit észrevettem, hogy f2.8 és f4 között nincs olyan nagy különbség, elég jó mindkét állásban a rajzolat, ez inkább f5.6 és attól fölfelé változik látvánosan. Bevallom nem is mentem e fölé....szégyen és gyalázat, tudom. De szerintem f4-en, ezen a szinten, nagyon szépen rajzol.
Amúgy nekem f2.8-on teljesenhasználható élességet nyújtott, úgyhogy nem rekeszelgettem, amúgyis alig volt fényem az uszodában.
Mindkét kép 100%.
Az AF picit lassú volt, bár nem fotóztam vele igazán akciót, szóval nem tudom 100%-ra azt mondani, hogy nem jó. Csak előfordult, hogy sokat ''ciccegett" az AF, mikor nem tudta eldönteni, mi is legyen éles. A "ciccegés" a legjobb szó szerintem, tényleg ilyen hangja van élesítésnél.
Egyszer vettem észre torzítást és mosást, 17mm-en, mikor egy csoportképen a kép bal oldalának majdnem a sarkában állt az egyik játékos, és ki is lógott a képről. Na ott el volt húzva az arca, és életlen is volt. Sajnos nem tudok mintaképpel szolgálni, mert ezt a képet első mozdulattal töröltem, látva, hogy a Biros Peti arca ketté van szelve....
A nagylátószögre felbuzdulván kitaláltam, hogy kéne nekem egy utlranagylátó, fényerős zoom, ám mikor rájöttem, hogy értelmes áron csak f4-ről indulókat találok, arra jutottam, hogy jó lesz nekem is egy ilyen Tamron. Ugyanis ilyen áron, ilyen jó átfogást, és végig f2.8as fényerőt közel sem találni. Úgy néz ki, hogy a jövő héten már lesz saját Tamim :)
Tehát akinek ilyen tulajdonságokkal rendelkző objektív kell, és nincs rá legalább 160e Ft-ja, vagy Nikonban sokkal több :) , annak melegen ajánlom ezt a lencsét, miután volt szerencsém egy teljes napig nyüstölni, és nem hagyott cserben egyszer sem.
Aki egy igazi tesztet szeretne, az nézze meg ezt a címet magyarul, vagy ezt angolul. Csak, hogy a tesztábrákra és torzítási adatokra izguló olvasók is ki legyenek elégítve :)
